Mindkettőre szükségünk van és részletezem, miért.

A kettő nem, vagy csak kis mértékben tudja helyettesíteni egymást.

Megjegyzés: Nem csak a sokat sportoló és a fizikailag aktív embereknek van szükségük erre a kettőre, hanem a sok ülőmunkával járó, illetve a statikus állapotokban sok időt eltöltő embereknek is. Ugyanis a sok egyhelyben levés rosszabbat tesz a rendszernek, mint a fizikailag aktív állapotok.

A nyújtásnak és a masszázsnak vannak egymástól eltérő és egymáshoz hasonló élettani hatásai, de nem elég csak az egyiket alkalmazni mert egyrészt más úton érik el a hatásokat, másrészt van különbség a két hatásmechanizmus között, harmadrészt és ez a legfontosabb, hogy egy összetetten terhelt testnek összetett karbantartási rendszerre van szüksége.

A hatásmechanizmusok.

A nyújtás az izmok, pontosabban az izmok tapadási alapjául szolgáló ínak, szalagok hosszát hivatott növelni.

Miért fontos növelni a szalagok hosszát?

Minden szalagnak és így izomnak van egy ideálisnak is mondható hossza, egy olyan fizikai tartomány, ahol a lehető leghatékonyabban tud működni. Az is probléma, ha ennél hosszabb és az is, ha rövidebb. A megrövidült szalag/izom beszűkült mozgástartományban tud csak mozogni, megrövidült mozgásokat eredményezve. Ez önmagától, nyújtó gyakorlatok nélkül nem lesz jobb. Sőt, időben előre haladva egyre rövidebbek lesznek a mozgások. A megrövidült mozgástartományok sokkal előbb fognak fájdalmakhoz vezetni és megsokszorozzák a sérülések kockázatát, mert az idegrendszer és az elméd is azt gondolja, hogy az adott izom képes még az eredeti mozgástartományában mozogni, ezért ennek megfelelően akar cselekedni, de mivel ez már nem működik, kialakul a fájdalom és a sérülés. 

A nyújtás eredményeképpen az izmok, szalagok rugalmassága jobb lesz. Az izomtónus javul. Javul a terhelhetőség. Képesebb lesz kikompenzálni egy esetleges sérülés lehetőségét. Például egy kirándulás, túra folyamán az egyenetlen talajon kibicsakló boka esetében, ami rándulást egy rugalmas, tónusos bokaszalag képes kirugózni. A merev, berövidült bokaszalag ilyenkor könnyen szakadhat. További pozitív hatások a helyi nyirok, -tápanyag keringés javulása, ami fölgyorsíthatja a regenerációt, vagy egy sérülésből való gyógyulást.

A masszázs pedig a letapadt és összetapadt izmok, szövetrétegek egymástól, egymásról és a csontozatról való szétválasztását, leválasztását hivatott szolgálni.

Miért van szükség erre?

Belemegyek pár egyszerű anatómiai ismeretbe.

Az emberi és állati testben 4 fő csoportba soroljuk a szöveteket. Hámszövet (például bőr). Kötő és támasztószövet (például csontváz. A csontozatunk is egy szövetréteg). Izomszövet. Idegszövet.

Külön-külön minden egyes szövetcsoport több kisebb szövetrétegből tevődik össze. Ezek a szövetek a csontváz és a bőr külső rétegei között, rétegesen, egymáson, egymás között helyezkednek el. Ezek között és ezekben folyamatos áramlása folyik a nyirokfolyadéknak, a vérnek, a víznek, a tápanyagoknak és az elhasznált, oda nem való anyagoknak.

Ha ezek a szövetrétegek össze vannak tapadva, rá vannak tapadva a csontozatra, akkor a szövetek, az izmok, a test funkcionális működése csökken. Egyrészt az említett keringés csökkenése vagy ha már olyan mértéket üt meg ez az összetapadtság, akkor lokális megszűnés matt. Másrészt a szövetrétegek összetapadtsága miatt a funkcionális mozgás, mozgatás is erőteljesen akadályozva van egymás által.

Az összetapadt szövetrétegek könnyedén nyomhatják az idegeket, idegszöveteket, ami fájdalmakat generálhat. A fájdalmak miatt a test aszimmetrikus terheléseket produkálhat, mert kíméli a fájó testrészt és így túlterhelődhet az egészséges testrész és ez a folyamat komoly szintekig fokozódhat.

Egy jó masszázs a szövetrétegek szétválasztása és a csontozatról való leválasztás mellett képes a szalagok, ínak nyúlását is elősegíteni, így adva komplex enyhülést, megkönnyebbülést, mozgástartomány növekedést a testnek, léleknek.

Úgyhogy sportoljatok, éljetek aktív életet, nyújtsatok sokat és gyertek el hozzám vagy más, jó masszőrhöz kezelésekre.